ADATLAP
Candide, vagy az optimizmus
A voltaire-i életmű meghatározó jelentőségű alkotása, a Candide vagy az optimizmus egyszerre tézis- és kalandregény. Hősét, az egyszerű és hiszékeny ifjút - akit filozófus nevelője, Pangloss a nagy Leibniz nyomán arra tanít, hogy ez a világ a lehetséges világok legjobbika -, Voltaire végigvezeti benne az egész földgolyón, Vesztfáliától Hollandián keresztül Portugáliáig és Eldorádóig, majd vissza, Európán át Isztambulig és végül Rodostóig. Candide útja társaival együtt háborúból háborúba, katasztrófából végveszélybe visz; végigszenvedik mindazt a rosszat, ami igencsak ellentmond mestere tanításainak. Candide ki is ábrándul ez utóbbiakból, de nem esik kétségbe.

Voltaire (1694-1778) a filozófiával szemben az élet elsődlegességét hirdetve ráébreszti hősét, hogy földünk nem mennyország ugyan, de nem is pokol. Candide földet vásárol, és imádott hölgye, Kunigunda, meg a többiek társaságában békés munkálkodásba fog....
Tóth Dominika véleménye:
Könnyed és cselekménydús, azonban ezek a történések, a karakterek életútja olyan szinten el van túlozva, hogy komolyan venni ezt a könyvet aligha lehet. Mintha csak öregasszonyok versengése lenne, hogy kinek fáj jobban a lába. Nem feltétlenül értek egyet ezzel a borús nézettel. Érdekes, hogy ennyire fontos motívum egymás megtalálása.
Zsolt Mesterházi véleménye:
Igen, el kellett volna olvasnom az iskolában, de akkor elmaradt. Azóta viszont többször is.
Egy időben, ha nem is hittem, hogy ez a "lehető világok legjobbika" úgy éreztem jó irányba haladunk. Mostanra maradt a "műveljük kertjeinket" pragmatista bölcsessége, és a halvány remény minden rossz hozzájárul ahhoz, hogy saját kárunkon tanulva egyszer talán valóban megtaláljuk a a lehető világok legjobbikát.
Serhal Diána véleménye:
Bocsánat: erről a könyvről rossz véleményeket hallottam, és rászolgált.
Igen kedves könyv köszönöm, felfogtam: nincs remény, nincs szeretet, jó vagy boldogság csak szörnyűséges borzalmas negativizmus a reménytelenségen lovagolva a pokolba... jaj de jó élmény volt!
Oké, kicsit elragadtattam magam, még egyszer bocsánat azoktól, akik szeretik, de tényleg, egy idő után, mikor már a nemtudomhányadik karakter mesélte el a nemtudommilyen leírhatatlanul iszonyú sorsát- nevetni kezdtem. Komolyan, egyszerűen komikus volt, ahogy mindenképpen ránk akarták erőltetni azt, hogy "Értsd már meg hogy mennyire rossz!" Megértettem. És nem értek egyet.
Kovacs Marta véleménye:
Nem most volt mikor gimnaziumban tanultunk Candide-rol es bar akkor nem olvastam el,a konyv fo mottoja maig a fejemben volt:"A munka tavoltart tolunk harom nagy szerencsetlenseget:az unalmat,a bunt es a nelkulozest."Ez a mondat mindig is teszett es bar nagyjabol emlekeztem a torenetre gondoltam vegre elolvasom rendesen es lehet mashogy fogom szemlelni ennyi ido tavlatobol.Napokig tartott mire elolvastam.Az eleje nagyon nem tetszett tul sok volt benne a szenvedes es igazandibol az eldoradoi resz volt ahol valamennyire elkezdett erdekelni.Innentol kezdve mar jobban haladtam.Nem mennek bele a tortenetbe,inkabb csak az erzest irom le amit a konyv adott.Ereztem,hogy mit akar mondani az iro a kulonbozo osszehaslitasokkal amit vilagjaro utjan Candide tapasztalt,de nekem tul sok volt a rossz es en nem igy szemleltettem volna a dolgokat.Ettol fuggetlenul a motto meg mindig tetszik,de orulok,hogy a vegere ertem ennek a konyvnek.
Gazsóné Bodor Györgyi véleménye:
"Minden jól van úgy ahogy van, mivel ez a világ a világok legjobbika, Isten megbocsájtó és kegyes." Hát igen! Ha tudtam volna, hogy ez a kis könyvecske ilyen könnyed, mulatságos és csúfondáros, már ezer éve elolvastam volna vagy legalább is gimnáziumban. De remélem az megbocsájtható. Ez egy kis bájos csavargóregény, amely tényleg bebarangolja a világot, még Eldorádóba is eljut.
Katics Orsolya véleménye:
Van az a könyv, amit azért olvasok ki egy nap alatt, mert annyira tetszik, és van az a könyv, amit azért nem teszek le, mert tudom, hogy többet nem folytatnám az olvasását. Ez az utóbbi kategóriába tartozik. Nem teljesen értettem, miről akar szólni, és arról sem igazán van fogalmam, hogy mit szeretne mondani. Candide mai szemmel nézve nagyon fárasztó figura, a vége felé már szenvedtem tőle....örülök neki, hogy nem volt kötelező olvasmányom...
Kéri Dóra véleménye:
Már tegnap belekezdtem, igazéból csak azért, mert egy kötelező olvasmány. Hát ennél borzasztóbb kötelezőt még nem igen olvastam. Maximum az Ábel a rengetegben és a Szigeti veszedelem volt ennyire pocsék. Ha az alaptörténetet nézzük, egy jó kis kalandos sztorit lehetett volna összehozni belőle, de számomra ez annyira össze lett csapva és túlkombinálva, hogy szegény könyvmoly fejem több mint fél napig olvasta ezt a kevéske 65 oldalt, holott egy 300 oldalas könyvet elolvasok 6 óra alatt. Nem, nem is mondok semmit, pedig a címe alapján jó könyvre számítottam, első ránézésre azt hittem, hogy valami lányról fog szólni, de nem, hanem egy szerencsétlen manuszról, aki végigkesergi meg szerencsétlenkedi az életét egy lány miatt, aki a végére totálisan megcsúnyul. Elszenved egy halom megaláztatást, megfosztják a vagyonától többször is. Nem, nem érzem, nem bírom fölfogni, hogy miért választották be a kötelező olvasmányok közé.
Keszera Kinga véleménye:
Nem olvastam el kötelezőként a suliban, de úgy érzem nem vesztettem vele sokat, hogy akkor nem olvastam el. Bevallom nekem kész kínszenvedés volt mire befejeztem, pedig jókat hallottam róla. Tudom, mit akar mondani, átadni a könyv, de ahogy ezt megpróbálja közölni az már nálam túlment mindennemű szórakozáson.
Azzal sem voltam kibékülve, hogy mindenki meghalt aztán mégsem halt meg, majd megint meghalt, de akkor sem halt meg igazán..
Az egyetlen előnye, hogy rövid, még is egy évnek éreztem mikor olvastam.
Csaba Kinga véleménye:
Azt mondják, ez egy komikus mű. Én nem nevettem rajta, és őszintén szólva csak azért olvastam el, mert kötelező volt és rövid.
Semmilyen érzelmet nem tudott kiváltani belőlem, de nem rossz könyv, sőt.
Bogár László véleménye:
Bár tanultam erről a könyvről, nem olvastam, és ha nem baj, nem is egy mély irodalmi kritikát szeretnék írni.
Ez a könyv nagyon gyorsan meséli el a történetet. Úgy éreztem, mintha minden egyes fejezet csak egy 2 perces összefoglalója lenne egy 1 órás filmnek. Szerintem ez azért túl sok ( illetve túl kevés). Sokkal jobban ki lehetett volna dolgozni a történetet. A karaktereket mindössze egy tulajdonság jellemzi, vagy időnként még annyi se.
Persze, ez abszolút nem a mi időnkben lett megírva, sok dolog úgy hiányzik belőle nekem, hogy az abban az időben még nem is volt jellemző. Az ég világon semmit nem részleteznek a könyvben, nem írják le semmiről, hogy hogy néz ki, épp ezért az egész olyan, mintha egy ember mesélné a másiknak ezt a történetet, mert olyankor nem nagyon részletezünk semmit.
Venchich Roman véleménye:
A mű hangulata emlékeztet Rabelais Pantagrueljére. A Candide viszont sokkal letisztultabb mű, könnyedebb és kevésbé pajzán, sőt, nem is nevezhető annak. A sok utazás, ugyanúgy, mint a szereplők változatossága teszi a könyvet igazán színessé, meseszerűvé.