ADATLAP
Felhőatlasz
Egy zaklatott életű ifjú zeneszerző az ihlet pillanatában ráérez az örökkévalóságra. Sorsszerű viszonyok, cinikus érzelmek és látnoki szerelmek motívumaiból hat történet rajzolódik ki, melyek mindegyike túlmutat önmagán – egy leírhatatlan harmónia felé. Ez az átkozottul tökéletes összhang szólal meg a Felhőatlasz olvasóiban.
David Mitchell bravúros felépítésű, virtuóz nyelvezetű művében az összefonódó életek minden időbeli és térbeli határt átlépve hatnak egymásra. A lelkek korokon és kontinenseken át vándorolnak, akár az égbolton átvonuló felhők. De ki irányítja sorsunkat: mi magunk vagy valamilyen külső erő? Képesek vagyunk-e tanulni a múltból, az előző életekből, vagy az emberiség újra és újra elköveti ugyanazokat a hibákat?
A regényből a Mátrix-trilógia és A parfüm rendezői forgattak vibrálóan szellemes filmet.

„Az eddigi legmerészebb vállalkozás… egyedi teljesítmény egy rendkívül tehetséges és nagyratörő író tollából.” – Matt Thorne, Independent on Sunday

„David Mitchell egy hullámvasútra csábítja olvasóit, akik először vonakodva szállnak fel, de miután belevágtak a kalandba, nem akarják, hogy véget érjen az út. Velem legalábbis ez történt.” – A.S. Byatt, Guardian

„A jövőbe látás, az elmélkedés és a szórakoztatás ragyogó, elégikus egyvelege.” – Neel Mukherjee, The Times

„A mód, ahogy Mitchell a Felhőatlasz történetét elmeséli, valósággal rabul ejtett.” – Lawrence Norfolk,...
Németh Luca véleménye:
Úgy alakulnak át a történetek egymásba, ahogy az égen szaladó felhők váltanak alakot. Először erre, majd a hirtelen forduló széllel már nem ugyanarra haladnak, hanem vissza, a jövőtől a múlt felé. Tetszettek a kapcsolódási pontok, az alapvetően emberi témák: a menekülés, a segítségnyújtás, a bizalom, a fejünkben élő kép másokról és a mások fejében élő kép rólunk…
A történetek többsége humoros, leginkább Frobisher és persze Tim Cavendish kalandjai. De a nem olyan vicces részek is fontosak, és szükségesek ahhoz, hogy valamiféle minta kialakulhasson bennünk. Ahhoz képest, hogy mennyi minden történik, a könyv tömör és feszes, és bőven hagy terepet az utólagos gondolkodásnak.
Sebestyén Lilla véleménye:
Nagyon kíváncsi voltam erre a könyvre, mert nagyon jó kritikákat kapott, viszont a film abszolút nem tetszett. Gondoltam adok egy esélyt a könyvnek, hátha így jobban megértem, hogy mi, miért történt a filmben.
Alig bírtam abbahagyni az olvasását, teljesen beszippantottak a történetek. Tetszett a szerkezet, ilyet azelőtt még nem olvastam, viszont pont ettől a különleges szerkezettől volt kissé bonyolult követni (kis jegyzetet készítettem közben magamnak, hogy ki kivel, hogy került kapcsolatba, hogy tudjam tartani a lépést a sok-sok utalgatással). Varázslatos hangulata van a történetnek, ahogy keresztbe-kasul haladunk az időben, és ennyi különböző személyiséget összeköt valami, amiről maguk sem tudnak biztosan, csak érzik.
Amikor azonban elértem az utolsó mondathoz, becsaptam a könyvet és majdnem félredobtam, érthetetlennek tartottam az egészet. Arra számítottam, hogy lesz majd egy nagy megvilágosodás, hogy mégis miért pont ezek a szerepek vagy pontosan hogyan kapcsolódtak... Aztán csak járt az agyam, újra elolvastam az utolsó két mondatot és ez volt a kulcs. Csak csatlakozni tudok azokhoz, akik lebilincselőnek, egyedinek és ragyogónak titulálták.
Balazs Diana véleménye:
Mindig is hittem a lélekvándorlásban és a karmában. A film tetszett, ezért (is) olvastam el a könyvet, illetve mert azt hittem jobban össze tudom rakni a történéseket, és hogy mi miért és hogyan történik a jövőben, meg történt a múltban. A végére belegabalyodtam, így utólag a filmet jobban tudtam követni ilyen szempontból. Viszont tetszett a könyv is, bár többször nem fogom elolvasni
Ignácz Panni véleménye:
Egyik kedvenc filmem a Felhőatlasz. Mikor megláttam a könyvtárban azonnal eldöntöttem, hogy elolvasom. Nem volt könnyű, de megérte. Nagyon sokat kaptam ettől a könyvtől.
Eszméletlen jó, ahogy a különböző történetek különböző stílusait kihasználja, és ahogy a főszereplők életeit kapcsolja egymással. Nem akarom elhinni, hogy a lélekvándorlásról szól ez a könyv. Számomra inkább arról szól, hogy akár akarjuk akár nem, egyes múltban élt emberek élete hatással van a miénkre, és valószínűleg a mi életünk is hatással lesz jövőben élő emberekére...
Pécsi Kitti véleménye:
Szeretek olyan könyveket olvasni, amikből készült film és azt láttam előbb. Most az a helyzet állt elő, hogy a film jobban tetszett, azt sem volt egyszerű megérteni, de a könyv tényleg egy nehéz olvasmány. Az Adam Ewing-os rész kifejezetten megerőltető volt, a többi rész sokkal jobban olvastatta magát. Bár így sem állt össze az egész, mert a könyv teljesen más. Biztos, hogy újraolvasom még, de valószínű, hogy addig kétszerannyiszor fogom látni a filmet.
Juhász Euridike véleménye:
Lélekvándorlás...mert ugye erről szól a könyv, film. A karmáról, hogy minden mindennel kapcsolatban van, minden amit teszünk előbb vagy utóbb visszatér hozzánk. Egy üstőkős formájú anyajegy, ami mindig ugyanazt a lelket jelzi, mutatva az egyetlen állandó dolgot: a változást. Jó könyv, többször-nézős film.
Jakab Orsolya véleménye:
Én örülök, hogy láttam már a filmet, könnyebb volt térben és időben elhelyezni a szereplőket.
Rengeteg filozófiai kérdést boncolgat, és tele van tartalmas (figyelmeztető) üzenettel. Nem egy könnyű olvasmány, de nem szabad elsiklani fölötte, odafigyelve részletekbe menőkig fel kell boncolni és kikényszeríteni belőle a mondanivalót. Van mit ülni és merengeni utána: az egyedi tragédiákon keresztül a lélekvándorlás és ennek köszönhetően a sorsok összekapcsolódásának lehetősége, az utópisztikus világ visszássága...-a Locsológázlónál, törzsi körülmények közt elő utódainkról jutott az eszembe, hogy a 4. világháborút bizony botokkal fogjuk vívni....
Székely Ildi véleménye:
Lehet, hogy a film jobb, de a könyvtől nem estem hasra. Nagyon lassan haladtam vele, hullámzó érdeklődéssel. Meglepő volt számomra, hogy a Szonmi~451 emlékezései tetszettek a legjobban, annak ellenére, hogy nem vagyok egy sci-fi rajongó. A Loccsogó gázló nyelvezetét viszont alig tudtam megszokni. Bánni azért nem bánom, hogy olvastam, de többet valószínűleg nem kerül porondra.
Kiss Réka véleménye:
Nagy kedvenc! A film is, de a könyv még sokkal részletesebb! Bár az tény, hogy a filmben Szomni sokkal "hatásosabban" beszélt, szépen megfogalmazott igazságokat mondott ki, amiket a könyvből hiányoltam. Azt hiszem a környezetem sosem fogja megérteni miért imádom ezt a történetet, pedig milyen jó érzés pusztán a gondolat: minden kihat mindenre. És ha jók vagyunk, a jó majd jó helyre fog minket vinni. Így vagy úgy...
Montag Brigitta véleménye:
nekem a könyv csalódás volt. A filmet láttam az így teljesen elvarázsolt. A könyvtől azt vártam, hogy a kérdéses pontokat helyre teszi, de sajnos nem. A könyv középső része a Szonmi és a locsogó gázlós rész számomra annyira unalmas volt, hogy majdnem letettem a könyvet, de erőt vettem magamon. A könyv felépítése tetszik, és az apró összefüggések is a történetekben.
Illés Renáta véleménye:
A film az egyik kedvencem, így mindenképp el kellett olvasnom a könyvet is, és nem csalódtam. Ahogy a filmen is, itt is az öreg Timothy története tetszett a legjobban, sokszor nevettem a humorán. Olyan szépen kapcsolódtak egymáshoz a történetek, és a visszavezetés is tetszett, amikor már visszafelé vezette a történet szálát. Nem egy tündérmese, valós és tragikus történetek ezek, amik igencsak elgondolkodtatnak. Szonmi világa különösen érdekes: szent ég, hogy az milyen egy durva világ, mégis el tudom képzelni, hogy afelé tartunk...Azért a filmbe több romantikát vittek, de ez annyira nem hiányzott a könyvből, a történetek eléggé elgondolkodtattak ahhoz, hogy ne hiányozzon a románc. Csodás történet!
Kovács Enikő véleménye:
Először egy nagy katyvasz volt, de még a feléig sem értem, mire megértettem mindent. Igazából látni kell a filmet is hozzá, vagy többször elolvasni, hogy megértse az ember, de egy nagyon érdekes cselekményű regény. Sokáig lehet rajta gondolkodni.
Varga Laura véleménye:
Nagyon vártam, kíváncsi voltam, hogy lehet ennyi történetet összekapcsolni, hova lehet kilyukadni... sajnos túl lelkes voltam, mondhatni, hogy az egész könyv az utolsó két mondatra megy ki. Szomni történetét viszont élvezettel olvastam, nagyon érdekes, jól kidolgozott. (És a filmben ez lett a legösszecsapottabb.)
i d véleménye:
Egyszerűen imádom azokat a könyveket, amelyeket lassan és figyelemmel kell olvasni, nehogy lemaradjunk egy kis részletről, ami a nagy kirakóst teljessé teszi…
Hat teljesen különböző stílusú, nyelvezetű, és témájú történetből épül fel a mű, melyek önmagukban nem is annyira különlegesek, mégis összefüggenek egymással. A legszebb, hogy mindenkinek mást jelent ez a kapcsolat. Sokaknak ez egy spirituális, lélekvándorlásról szóló könyv, engem viszont a civilizációs problémák kihangsúlyozása, a fokozatosan fejlődő, mégis önromboló világ, és a fogyasztói társadalom kapzsisága fogott meg a műben leginkább.
Kedvenc részeim Luisa Rey nyomozása, valamint Frobisher és Sixsmith levelezései voltak. Volt a fejeben egy dallam, amikor arról olvastam, ahogy Robert a Felhőatlasz-szextetten dolgozik, kíváncsi voltam, a filmben hogyan oldották meg. Egyáltalál nem hasonlítottak, de gyanítom, hogy mindenkinek más az a bizonyos különleges, tökéletes hangsor…
A könyv szerkezeti felépítése igen ötletes, folyamatosan fenntartja az érdeklődést, és egyfajta keretet kapunk általa. Egy percig sem unatkoztam, teljesen lekötött az olvasmány, de oda kell figyelni, gondolkodni kell rajta, hogy teljes legyen az élmény.
Én biztosan előveszem még a későbbiekben újraolvasásra.
Márk Mónika véleménye:
A filmről sokféle véleményt hallottam, ezért úgy gondoltam, előbb a könyv, aztán a film. Még csak a könyvön vagyok túl és az alapján álmélkodva hallgatom az olyan véleményeket, miszerint teljesen követhetetlen. Számomra pozitív csalódás, ezt vártam David Mitchelltől. Már a Szellemírók is lenyűgözött, így egy ettől a könyvtől is sokat vártam. Megkaptam amit akartam. Most jöhet a film....
Ungvári Ágnes véleménye:
Először a film –nagy szerelem. Könyv – gyors beszerzés. Olvasás halogatása, lelkesedés csökkenése (nálam valahogy ez mindig így van). Olvasás – közepes szerelem. Ismét film – csalódás.
Persze itt is igaz lett, hogy a könyv sokkal jobb, mint a film. A filmet telenyomták hollywoodi elemekkel, szenzációhajhász fordulatokkal és látvánnyal, kicsit szájbarágósabb, pont emiatt sokkal emészthetőbb, és könnyebben értelmezhetőbb is, mint a könyv. Az viszont nagyon tetszett, hogy más-más karaktereket ugyanazok a színészek játszanak. Talán a legjobban adaptált rész a Timothy Cavendish rettenetes megpróbáltatásai, nekem személy szerint a könyvben és a filmben is ez a történet tetszett a legjobban. Kicsit úgy éreztem, hogy ha külön, egyesével olvasnám ezt a hat történetet, nem lenne benne semmi eredeti, de így összefűzve élvezetes volt, izgalmas volt a sztorik közötti kis kapcsolatokat keresni időnként csak elejtett szavakban. Mintha egy óriási puzzle darabjai kerültek volna lassan a helyükre. Nem lettem hatalmas rajongó, de tetszett, érdemes legalább egyszer elolvasni.
Falusi Krisztina véleménye:
Hiàba hogy a filmrôl nem hallottam túl sok jót, mindenképpen el akartam olvasni a könyvet. Az biztos, hogy a könyv teljes mondanivalójànak megértéséhez nem elég egyszer elolvasni. Mindegyik történet nagyon tetszett, fôleg Szonmi felemelkedése és Luisa Rey sikeres "küldetése". A könyv meghozta a kedvem a film megnézéséhez, remélem ezàltal még jobban érthetôvé vàlik.
Kovács Éva véleménye:
Az egymástól különálló, de mégis összekapcsolódó történetek a maguk módján mind elbűvölőek voltak. Leginkább Szonmi-451 története fogott meg, de a többibe is hamar sikerült beleélnem magam. Kedvenc szereplőim Szonmi-451, Frobisher, Sixsmith, Sachs és Ewing voltak. A tanulság adott, de mindenki úgy forgatja meg magában, ahogyan tudja, ahogyan szeretné. A tanulság persze mindenkinek más, nekem: rohanó, önmagát elpusztító civilizáció; a múlt és jelen döntéseinek hatása a jövőre; a körülményektől függetlenül az emberi lét változatlansága - ugyanazok az érzések kísérnek minket, bárkik és bárhol is legyünk (szerelem, gyász, bűntudat, ...). Szerintem újraolvasásra is érdemes a regény, és alig várom, hogy a belőle készült filmet is megnézzem.
Hegyi Réka véleménye:
Bevallom a film miatt olvastam el a könyvet, mert első nézésre valahogy nem tetszett, nem jött át a mondanivalója. A könyv felénél újra megnéztem a filmet és akkor ár sokkal jobban tetszett, jobban megértettem a dolgokat és most úgy tettem le a könyvet, hogy másnak is tudom ajánlani. Érdekes ahogy a történetek egymásba kapcsolódnak, hogy mindegyik tanít nekünk valamit és így visszatekintve a film is sokkal érthetőbb és jobb. Igazán jó megvalósítás és mindkettőt ajánlom azoknak akik szeretnének elgondolkodni és nem csak egy vasárnap délutáni ejtőzésre vágynak.
Kovács Szilárd véleménye:
Be kell vallanom a filmet nem láttam. S ezért nagy kíváncsisággal láttam neki a könyvnek. Már csak azért is, ugyanis pont az orrom elől vették ki a könyvtárból s igencsak sokat kellett várnom arra, hogy végre visszahozzák. A könyv maga különböző idősíkon játszódik.Eleinte elég nehéz volt megszokni ezt, de aztán egyre lendületesebb lett maga a történet. S nem értettem miért ugrál a síkok között, de a regény közepén rájöttem mindennek van értelme.. S azt is, hogy miért pont ennyi évet ugrott az író. Viszonylag kevés humor van magában a történetben.De ennek ellenére olvasható.. Jó szórakozást mindenkinek aki olvassa.
Szabó Kitti véleménye:
Nekem nagyon tettszett ez a könyv. Rabul ejtett az, ahogy hat teljesen eltérő történetet és idősíkot összefűz az író. Az elején számomra kicsit zavaró volt az eltérő nyelvezet, de pár oldal után hozzászoktam és magával ragadott a sok új szó. én azt a tanulságot szűrtem le ebből a kötetből, hogy a múlt tettei hatással vannak a jelenre, a jelen történései pedig hatással vannak a jövőre.
Rátki Annamari véleménye:
Rengetegszer belekezdtem ebbe a könyvbe, de az első fejezet végéig sose jutottam el. Most rászántam magam, hogy mindenképp eljutok a második fejezetig, nos sikerült is. Méghozzá annyira, hogy amennyiben valaha olyan helyzetbe kerülök, akkor ezt a könyvet kötelező olvasmánnyá teszem. Teljesen rabul ejtett a könyv. Az ahogy David Mitchell a történeteket lassan egymásba kapcsolja és ahogy egyre előrébb jutunk a könyvben és a történetekben, úgy látjuk meg az eddig rejtett összefüggéseket. A másik fantasztikus számomra az ebben a könyvben az hogy egyáltalán nem érzem erőltetettnek a történetek összekapcsolását, bárki összeköthet, pár egymástól távol álló történetet, de nem így.
A kedvenc történetem egyértelműen Szonmi-451 története. Ez az utopisztikus világ teljesen magával ragadott és imádtam minden részletét, az új szavak, a szokások, az egész világ lenyűgözött. Nagyon tetszett a stílus amiben írodott, ahogy a kérdések és válaszok váltakoznak. Az összes fejezetet jól zárta le az író, de nekem ennek a lezárása tetszett a legjobban, ez érintett meg a legjobban.
A másik fejezet ami tetszett az a Locsogó gázlónál történtek. Eleinte azt hittem, hogy ez lesz az a fejezet amin csak szenvedve átrágom magam, de a végére megszerettem ezt a történetet a tájszólásával és a rejtett utopisztikus világával együtt.
Harmadik kedvencem Luisa Rey története, ami lassan kezdődött, aztán fogta és úgy belecsapott a lecsóba, hgy csak futottam utána tátott szájjal.
Egy szó mint száz imádom ezt a könyvet és biztos, hogy miután visszakaptam a sok embertől akinek kölcsön ígértem még nagyon nagyon sokszor fogom elolvasni.....
Bera Edit véleménye:
A történet nagyon jól van felépítve, elgondolkodtató az életeket átívelő események sora. De még az egyes életeken átélt történetek is nagyon sok mondanivalót tartalmaznak. Engem leginkább Szomni világa és élete ragadott magával. Nehéz olvasmány, Sajnos nekem csak utazás közben van időm olvasni, így biztos, hogy egy pár év múlva ismét előveszem egy nyugodtabb időszakban.
Sz. Tímea véleménye:
A filmet láttam először, és nagyon elgondolkodtatott. Mivel napok múlva is ezen járt az agyam, muszáj voltam elolvasni a könyvet is :) Az a ritka dolog állt elő, hogy az is tetszett.
Nagyon megfogott a cselekmény szövése, a kifejezések, a történet... A több síkon zajló, és valahol mégis összefüggő történések... Egyszerűen letehetetlen volt :) Ami jelentősen megnehezítette a mindennapi dolgaimat a maga 500sok oldalával :)
Az biztos, hogy többször olvasós könyv...
Klózer Kitti véleménye:
Nem túlzok, ha azt írom: Ez a könyv volt életem eddigi legmeghatározóbb olvasmánya! A nyelvezete, a mód, ahogy meg van írva, a különböző idősíkok közti áthallások és párhuzamok a történet… minden fantasztikus! Láttam már korábban a filmet, de az nem adott akkora élményt, mint a könyv. A könyvben jobban ki vannak fejtve az egyes történetek, a film sokkal inkább a szerelmi szálakra ment rá, ami a könyvben annyira nem domborodik ki – de nem is hiányzik.
A Felhőatlaszt olvasni élmény. Annyi mindent adott, hogy azt nem lehet leírni. Nagyon sok mondatot kiírtam belőle, azokat minden nap el kellene olvasni, minden embernek. Igen tanulságosak…
Ez a könyv nem pusztán mese és misztikum. Több annál. Nem csak arról szól, hogy valaki hisz-e a lélekvándorlásban, vagy sem. De a Felhőatlasz elolvasása után biztos vagyok benne, hogy azok is fognak hinni ebben, akik addig nem.
Nem utoljára olvastam el. Kis idő múlva újra át szeretném élni azt az élményt, amit a Felhőatlasz adott. Hiszen: „A történeteknek nagyon jót tesz, ha újra és újra elmesélik őket.” :)
Jakabné Rácz Ildikó véleménye:
Fantasztikus könyv. Bátran ajánlom mindenkinek....kicsit misztikus, futurisztikus, elgondolkodtató, megható. Olyan lehetséges összefüggéseket feszeget, kerülget, ami valóban megtörténhet! Egy anyajegy, amelynek fontos szerepe van.....
Nekem is van egy különleges, és sokáig azt hittem egyedi "apa"jegyem, de így 36 évesen rá kellett döbbennem, hogy nagyon sok embernek van hasonló jóindulatú elváltozása bőrén! Lehet, hogy mi is kapcsolatban vagyunk - dolgunk lesz egymással a jövőben?
Leitner Izabella véleménye:
Sok jót hallottam a könyvről, ezért úgy döntöttem elolvasom. Az elején számomra elég lassan indult be a történet, voltak részek, amelyekkel kifejezetten szenvedtem, de ahogy halad előre a story egyre jobb lesz és egyre inkább érdekelni kezdett, hogy mit is akar ebből kihozni az író. Amikor elértem a 6. történethez, ami már nincs megszakítva, akkor kezdett el jobban pörögni számomra a könyv. A kedvencem a Luisa Rey rész volt, ez volt leginkább befogadható számomra, de a legjobb az egész könyvben az utolsó 1,5 oldal. Szerintem mindenképp érdemes elolvasni, nagyon tanulságos és érdekes kérdéseket vet fel. Engem nagyon elgondolkodtatott.
Jákob Klára véleménye:
Nagyon tetszett, igazán jó stílus, elképesztő történet, nagyon jól megírt szereplők. A filmet már korábban láttam, ez jó is így, mert a könyv története sokkal szövevényesebb, így a film utólag már csalódás lett volna... Nagyon jó ötlet, hogy a különálló történeteket más-más fordítónak adták! A feléig elérve már alig vártam, hogy folytatódjanak a külön szálak, és igazán nagy élmény volt, ahogy sorra lezárta és egymásba szőtte őket az író!
Csorba Johanna véleménye:
Kicsit döcögös volt, de határozottan megérte.
Herceg Mária véleménye:
Előbb láttam a filmet, mint ahogy elolvastam a könyvet, mégis örülök, hogy kezembe vettem. Nagyon tetszik a könyv felépítése, hogy sugallja, minden mindennel összefügg, térben, időben, és az anyajegy nyomán. Mindenkinek ajánlom.