ADATLAP
Freskó
...
Vass Antónia véleménye:
Nagyon jól felépített regény, a kicsit bonyolultnak tűnő kezdés ellenére végig élvezetes. Amint megértjük a szereplők viszonyát, illetve az elbeszélésmódot, szinte letehetetlen. Ugyanakkor valahol már érzem a generációs különbséget, és hiába ragad magával a történet, nem tudok azonosulni a szereplőkkel, az értékrendjükkel. Érdekes a világuk, de tőlem már nagyon messze áll.
Németh Zsófia véleménye:
A freskó egy család arca, és ami fontosabb, ami az arcok mögött van. A református lelkész családja lehetne példamutató, boldog közösség is. De nem az. Mindenki mást mutat, másnak akar látszani, vagy egyszerűen csak másnak látszik, mint ami belül van, és mindenki félreismeri a többit. A nyomasztó légkörből, ahol senkit nem érdekel a többi ember, és nem is figyel a többire, nincs más kiút, csak az, amit Annuska választott, a menekülés. A könyv sem kínál más megoldást, hisz mindenki csak magának hozhat változást, és erre senki nem hajlandó, és nem is képes a könyv szereplői közül.
Bónis Tímea véleménye:
A cím a főhős, Corinna művészi tevékenyésgére utal.
Corinna, vagy ahogy mindenki ismeri, Annuska a tarbai pap lánya; aki zsarnok és kegyetlen apja; a bolond anyja; az élhetetlen és naiv testvére, Janka; a szerelmével őt üldöző sógora, Kun László elől menekül el Pestre, hogy végre szabadon élhessen. Családja nem tudja elfogadni a tőlük teljesen idegen (egyébként anyai nagyapja, a néhai Oszkár) vidám, cserfes, segítőkész, érdeklődő természetét.
A vallásosság nevében minden családtagját elnyomó apa olyan légkört teremtett maga körül, ahol az érzéseknek nem volt helye, kitaszítottá vált az, aki ellent mert mondani neki. A fullasztó hallgatás lengte be az egész házat, éveken át érzelmileg megnyomorodott emberek éltek egymás mellett, és Annuskán kívül senki nem reagált a körülményekre. Próbáltak túlélni. De ez nem mehet a végtelenségig.
Nagyon érdekes a regény szerkesztésmódja. Annuska a főszerplő, minden és mindenki gondolata körülötte forog, valójában alig szerepel a műben. Az anyja temetésére hazatérő fiatal nő valamennyi - életét meghatározó - szereplő lelkében elindít egy gondolatmenetet, amelyből felsejlenek a múlt napjai, az egyéni sérelmek, az indulatok forrásai, a cselekedetek motivációi.
Számomra a legirritálóbb figura az Árva volt, akit befogadtak, felneveltek, taníttattak; ő mégis visszaél a család bizalmával. Sőt olyan is akad, akit sikerül teljesen a hatalma alatt tartani, érzelmileg befolyásolni; s igen kevesen vannak azok, akik kiismerik jellemét. Ugyanakkor ők sem tesznek semmit. A legpozitívabb szereplők: a legfiatalabb, Szuszu és a legidősebb, Anzsu.
Fábián Krisztina véleménye:
Évek óta az egyik kedvenc könyvem, mindig élmény az újraolvasás. Annuska és családjának története igazi tükröt tart elénk. Az események különböző nézőpontokból elmesélve különleges szövetet hoznak létre. Talán a legfontosabb - egyik legfontosabb - mondanivalója az is lehet, hogy a gyermekeket nem kell tudatlan, butuska családtagként kezelni, hisz sokszor sokkal jobban megfigyelnek és elraktároznak részleteket, mint ahogy mi felnőttek azt elképzeljük.
Tótin Viktória véleménye:
A Freskó egy puritán életet élő református papcsalád életének mély lélektani elemzése. A nyomorban és mérhetetlen szigorban élők mindegyike többre vágyott, s csak Annuska volt az egyetlen, aki tenni is mert a boldogulásáért. Fokról fokra ismerhetjük meg a család minden egyes tagjának az „árulónak" bélyegzett lánnyal való kapcsolatát, emlékét, élményét, illetve mindenki álmát, félelmét, titkos vágyát és mély megvetését vagy őszinte szeretetét.
„Janka most már ott volt, jól látszottak mind a ketten, Annuska megint lovat akarhatott játszani, mert Janka ismét odahajtotta az arca mellé az arcát, s egy pillanatra olyanná vált a két arc, mintha egyetlen ábrázat volna. Akkor már tudta, hogy gyűlöli Annuskát, de Jankát is gyűlöli, és Jankával sem tud éni tovább."
bolla klaudia véleménye:
Szabó Magda kedvenc írónőm. Emberismerete könyvei karaktereinek megformálásában is megmutatkozik. A Freskót azért szeretem főként, mert különböző szemszögekből is megismerhetjük a történetet.
Németvarga Istvánné véleménye:
Szeretem Szabó Magda nagyon emberi, érzékeny, őszinte történeteit, amelyek mindig megérintik a lelkemet. Olyan érzékletes módon jeleníti meg azt a világot, amelyben a szereplői élnek, hogy szinte magam elé tudom képzelni mindazt, amit leír- mint egy kép, vagy egy film. Fájdalmasan szép és emberi történet. A könyv már régóta a polcomon van, de valamiért mindig félre tettem. Örülök, hogy végre elolvastam.