ADATLAP
Gyilkosság Deptfordban
A mai napig nem sokat tudunk Marlowe-ról. Egy varga fia, Cambridge-ben magiszteri titulust szerez, kiváló latintudós, az első igazán nagy Erzsébet-kori drámaíró, ateista, kém, homoszexuális, gyilkos és áldozat. Az ő alakján keresztül teremti újjá az angol nyelv szerelmese, Anthony Burgess az angol nyelv, kultúra és történelem egyik legnagyobb korát, I. Erzsébet uralkodásának szűk tíz esztendejét. A Nagy Armada támadását várva a királynő titkosszolgálata mindenhol összeesküvést szimatol, titkos katolikusok után nyomoz, Stuart Mária híveit fürkészi. Ezek közé a kémek közé jelentkezik még cambridge-i diákként "Kit" Marlowe, nem annyira hazaszeretetből, hanem inkább pénzért. Látva kutakodásának eredményét, a leleplezett összeesküvők felakasztását, kibelezését, felnégyelését, már odahagyná a testületet, de ez persze lehetetlen. Közben két igaz szerelmet is átél: a névtelen színészfiúval, aki a kor szokása szerint női szerepeket játszik (nem is csak a színpadon), és Tom Walsinghammel, a kor egyik legbefolyásosabb családjának sarjával, a titkosszolgálat vezetőjének unokaöccsével. A kémkedés elviszi Párizsba, Németalföldre, Skóciába, alkotótehetsége pedig feljuttatja a csúcsra: a Doktor Faustus és A máltai zsidó máig az angol drámairodalom mérföldkövei. És belekezd még egy történelmi darabba, ezt azonban már csak egy másik, frissen Londonba érkező tollforgató fejezi be - Will Shakespeare.



Az Erzsébet-kori Anglia mindennapjai, színei, szagai vesznek körül bennünket, amint kinyitjuk a könyvet. Urak és mesteremberek élete tárul elénk, meg uzsorásoké és gonosztevőké. Aki szívesen merül bele a történelembe, annak kincsesbánya ez a mű. Mint ahogy annak is, aki a tehetség kifejlődését és kifejeződését vizsgálná - szerző és főhős párhuzamos zsenialitása teszi páratlanná Burgess utolsó regényét....
Gerencsér Anikó véleménye:
A könyv cselekménye és tartalma nagyon hasonlít a Shakespeare életét feldolgozó Nem fénylik, mint a nap-hoz: a Gyilkosság Deptfordban Cristopher Marlowe életéről szól. Kevésbé éreztem személyesnek, mint a Nem fénylik, mint a nap-ot: ebben a regényben inkább a politikai szál kerül előtérbe, a királyné elleni összeesküvés, a kémkedés - a szereplők közti kapcsolatok kevésbé tűnnek kidolgozottnak.