ADATLAP
Hókuszpókusz
„Ha Kurt Vonnegutnak könyve jelenik meg, rajongóinak népes tábora joggal ünnepel. A humorista humanistát, a szeretet örömét és bánatát köszöntik.”
Library Journal

„A legfeketébb fekete humor. Fekete könnyeket nevetünk.”
The Guardian

Kurt Vonnegut kötete egy nagy amerikai börtönben játszódik. A börtönt japánok működtetik – bérmunkában. Csupa feketét őriznek itt. A börtönnel átellenben amerikai egyetem – csupa fehér bőrű, gazdag diák jár ide. A börtönben váratlanul lázadás tör ki. A lázadást – véletlenül – egy fehér ember szervezi. Ugyanaz, aki nemrégen még a szomszédos egyetemen tanított, majd pedig a börtönben lett nevelőtiszt. Ki ő?
Nos, miatta érdemes elolvasni ezt a könyvet.

„Vonnegut a maga teremtette kultusz istene, főpapja, bigott hívője és eretneke.”
New York Times

„Mark Twain óta a legkomolyabb írónk. És legnagyobb nevettetőnk.”
Sunday Correspondent...
i d véleménye:
Örök hálám az 50-es könyvkihívásnak, hogy ezt a gyöngyszemet olvashattam. Teljesen véletlenül bukkantam rá, amikor a születési évemben megjelent művek között keresgéltem. Ez volt az első könyvem Vonnegut-tól, de biztosan nem az utolsó.
A történet a fülszöveg alapján semmi különös fellángolást nem okozott nálam, de ahogy elkezdtem olvasni, úgy fogott meg a remek stílus és az érdekes, töredezett szerkesztési mód. Bár az író már-már komikus helyzeteket teremt művében, azért süt belőle a komorság. Nagyon intelligens fekete humorral lendíti túl a főhősünket élete minden megpróbáltatásán, és végig úgy éreztem, hogy ezzel próbálja élét venni kiábrándultságának.
Bár a regény helyszíne egy elképzelt Amerika, sajnos rengeteg párhuzam látszik a valósággal is. Csak talán nem Amerikában..
A számjegyek használata engem kicsit zavart, kizökkentett néha a lendületemből, de egyébként roppant érdekes, bár cseppet sem könnyed olvasmány.
Azt hiszem, ha Vonnegut többi könyve is ilyen jó, újabb kedvenc írót avathatok hamarosan.