ADATLAP
Holt vágányok
"Mint a sziklák közt lassan utat törő vízfolyás, szavai úgy hatolnak a szívünk mélyére és hagynak bennünk kitörülhetetlen, örök nyomot." TIME"Nekem a memóriám a vesztem... olyan az emlékezetem, mint a leplombált kút: megőriz mindent az utolsó cseppig. Kiapadhatatlan" - mondja a regény hőse, Ervin Siegelbaum, akinek különös újjászületése óta az ital, a futó kalandok és a rémálmok töltik ki a mindennapjait. Nincs más otthona, mint a vasút, nincs más barátja, mint néhány túlélő, nincs más célja, mint hogy fellelje azt a náci tisztet, aki a koncentrációs táborban a szeme láttára lőtte agyon a szüleit, akik rendíthetetlenül hittek egy jobb jövőt hirdető eszmében, megtagadták érte őseiket, feláldozták életüket, és végül mindenütt csak ellenségekkel találták szemben magukat. A gyilkos után nyomozó, táskájában pisztolyt rejtegető Siegelbaum megszállottként teszi meg évről évre ugyanazt az utat a háború utáni Ausztriában, ahol egykori frontkatonák büszkén vallják, hogy zsidókat irtottak, ahol fél- és negyedzsidók csak titkon merik neki megsúgni származásukat. Vajon ha megtalálja a gyilkost, lesz-e ereje bosszút állni, és hoz-e megnyugvást a bosszú?...
Gergely Ancsi véleménye:
Hasonlóan az Egy élet történetéhez, bizonyos szegmenseiben önéletrajzi regény. Ellenben sokkal színesebb, karakterekben gazdagabb, beszédesebb írás a holokauszt tragédiájáról. Az olvasó együtt utazhatja keresztül Ausztriát a főszereplővel, akinek 40 éve nem enyhül fájdalma szülei értelmetlen elvesztése miatt. Életének, utazásainak egyetlen célja beteljesíteni bosszúját, ami örökre megváltoztathatja az életét. Lehet együtt érezni vele, ugyanolyan gyilkosnak titulálni, számomra mégis a megtisztulás, a "felégetés" szimbóluma lett.