ADATLAP
Kékszakáll
Azon a napon, amikor Circe Berman betéved Rabo Karabekian, a félszemű örmény festő otthonába, minden megváltozik. Az asszony fenekestül forgatja fel az életét, átrendezi a házát, és bár az idős művész nemcsak a burgonyacsűrjében őrzött titkait zárta le hetvenhét lakattal, hanem az emlékeit is, ráveszi arra, hogy önéletrajzot írjon. Így kezdődik el Rabo időtlen, varázslatos utazása a sötét, megkeseredett magányból az érzelmi újjászületés, az életöröm felé.
Vonnegut ragyogó színekkel festi meg az absztrakt expresszionista festő hol kudarcos, hol nevettető, hol tragikus életútját, miközben a művészi alkotóerőben rejlő humánum örök értékéről beszél. Írása hitvallás arról, hogy az erőszak, a háborúk, a kegyetlenség és gonoszság fölött csak a kreativitás, a teremtő szellem diadalmaskodhat....
Kovács-Valastyán Judit véleménye:
Hála a könyvkihívásnak és a nehéz monogramomnak, abban a szerencsében részesülhetek, hogy szépen lassan beszerzem Vonnegut összes művét és ha itt tartunk, mintha a könyvesboltok is támogatnák ezen törekvésemet, hiszen most új kiadások vannak a polcokon és nagyon jól sikerült a könyvek borítója. Rabo Karabekian jó katona, rossz férj és apa és még rosszabb festő volt, szerinte. Szerintem sok festő azt gondolja magáról, hogy rossz festő, nagyon ritka az, ha meg van elégedve teljes mértékig az alkotásával. Szerettem ezt a könyvet, gyorsan felfaltam minden sorát és még biztos elolvasom párszor. De előbb beszerzem az összes Vonnegut könyvet! A cím alapján tényleg azt gondoltam, hogy legalább egy halott lesz abban a krumplicsűrben...
Böröndy Júlia véleménye:
Különösen kedves szívemnek, mert amúgy is közel áll hozzám a művészet, a festészet pedig még inkább.
Kurt Vonnegut eddig általam olvasott könyveiben szinte mindegyikben feltűnik valahogy a háború borzalma, ez most sem maradhatott el, a végén a "finálé" pedig teljesen lenyűgözött.
Az elején kicsit bosszantott, hogy Vonnegut titkolózik előttem, csak nem akarja elárulni, mi van abban a nyavalyás csűrben, szinte már nekem is rögeszmémmé vált, mint Circe-nek.
Mikor kiderült, már szinte mindenre gondoltam - erre mondjuk pont nem -, de megérte várni rá.
Spoiler! Én a kép címével nem érettem egyet. Sajnos Kurt Vonnegut hajlamos abba a hibába esni, hogy néha másképpen vélekedik a nőkről, mint én azt elvárnám, de ezen nem fogunk összeveszni ;)