ADATLAP
Kell egy pszichológus, mondta Isten
Dr. Jakob Jakobi pszichoterapeutától elpártolt a szerencse. Elvált, szakmájában csődöt mondott, és nincs egy vasa sem. Ilyen szánalmas állapotban találkozik Abel Baumann-nal, egy szintén peches cirkuszi bohóccal, aki különös személyiségzavarban szenved: azt állítja, ő Isten, és jelenleg terapeutát keres, mert Isten is lehet bajban. Jakobot vonzza a rokonszenves, sokoldalú, ám véleménye szerint nagyon is e világi férfi személyisége, és vállalja a terápiát. Hamarosan egy közös utazáson találják magukat, és dr. Jakobi meginog: már nem is olyan biztos benne, hogy csak egy ügyes szemfényvesztővel van dolga. Sőt az is megkérdőjeleződik, hogy voltaképpen ki segít kin....
Gerencsér Anikó véleménye:
Isten - vagy a magát Istennek képzelő ember - Abel Baumann név alatt él a földön, van egy fia, és különböző foglalkozásokat űzve van az emberiség javára. Próbálkozásai azonban rendre kudarcot vallanak, ezért úgy dönt, pszichológushoz fordul segítségért. Nagyon tetszett a szereplők ábrázolása: Isten esendő és egyáltalán nem mindenható, nem tud egy csettintésre minden problémát megoldani; Jakob, a pszichológus pedig maga is lelki promlémákkal küzd, ráadásul pechsorozat üldözi. A végén kérdéses, hogy a címből fakadóan a pszichológus van-e Isten segítségére, vagy épp fordítva...
Sipos Angéla véleménye:
Ironikus humorral átszőtt, szívet melengető olvasmány, melyet hívőknek, hitetleneknek avagy pogányoknak egyaránt ajánlok. Szerintem mindenki talál a történetben valamit, ami megfogja, elgondolkodtatja vagy elszórakoztatja. Én nem vagyok vallásos, de azt hiszem, hogy rajtunk, embereken kivűl van még valami, ami nagyobb nálunk...ami irányítja a világot és az életünket. Valakinek ez a sors keze, míg másnak Isten, de lehet valakinek Allah, vagy Jahve illetve Jehova is. A pszichológus és Isten beszélgetései megmosolyogtattak, mert Isten emberi bőrbe bújva, emberi problémákkal küzd és nem tud mindent megoldani, így szüksége van segítségre...és mint tudjuk az Ő útjai kifürkészhetetlenek.....
K Zsuzsi véleménye:
Sétáltam a könyvhéten a Vörösmartyn, megláttam a címét, és rögtön tudtam, hogy ezt el fogom olvasni. (Lehet, hogy tudat alatt befolyásolt kicsit az is, hogy ugyanolyan betűtípussal van írva a címe, mint Fredrik Backman könyveinek..:D Persze a fő ok nem ez volt, azt nem írom le ide, aki kíváncsi, kérdezzen meg személyesen. :) ) Aztán megnéztem, hogy miről szól, és még jobban elkezdett érdekelni. Aztán pedig elolvastam.
Az egészben az tetszett a legjobban, hogy egyszerre vicces és elgondolkodtató. A karakterek szerintem egyéniségek, vannak a történetben csavarok, amikre nem feltétlenül számítasz, van benne bőven humor, és az egész "Isten-témával" kapcsolatban sok szempontból tök jó témákat vet fel, jó beszélgetéseket lehetne kihozni szerintem belőle. Alapvetően nekem úgy tűnik így első olvasásra, hogy az író inkább a humoros részt szánta hangsúlyosabbnak, mint az elgondolkodtatót, de nagyon kíváncsi lennék, hogy igazából mi volt a könyv megírásával a célja. Mindenesetre, ha valaki elgondolkodni nem is szeretne ilyesmi témákon, szerintem egyszerűen "csak" kikapcsolódás, szórakozás céljából is érdemes elolvasni. :) (A 9.5 pont pedig csak azért 9.5, mert annyira azért nem tökéletes, hogy ugyanannyi pontot kapjon, mint amilyen könyvekre 10 pontot adtam, például A nagymamám azt üzeni, bocs, meg ilyesmik.. :) )