ADATLAP
Lázálom
Abner Marshra, a balsorstól hajszolt hajóskapitányra végre rámosolyog a szerencse, amikor egy titokzatos idegen segítségével megépítheti álmai gőzösét, amely a legjobb istenverte hajó lesz az egész Mississippin. De mi álmainak ára? Mit akarhat a távolról érkezett Joshua York és nála is különösebb barátai, akik csak éjjelente tűnnek elő a Lázálom fedélzetén? 1857 fülledt nyarán a vén folyamördög hullámai a vér ízét sodorják magukkal...

A Trónok harcává] világhírűvé vált George R. R. Martin korai regénye nem csupán nagyszerű - eredetiségével, zseniális történetével, utánozhatatlan stílusával mindent felülmúl, amit eddig a vámpírokról írtak.
A Lázálom úgy tűnik ki ragyogó mivoltában a többi rémregény közül, ahogyan a hold tündököl a Mississippi hullámai fölött. Elegáns, izgalmas, a klasszikus regényírás legjobb hagyományait felelevenítő mű, amelyet képtelenség letenni....
Keresztes Zsuzsa véleménye:
Nagyon jó könyv, rögtön kedvet kaptam tőlem, hogy hajóutak után böngésszek. Izgalmas történet rémes és kevésbé rémes alakokkal.
Ajánlanám másoknak is, akik szeretik a Scifit és a vámpírokat, akármilyen emberfeletti tulajdonságokkal is legyenek felruházva.
Kurucsai Kriszta véleménye:
Karácsonyra kaptam a könyvet, és nagyon meglepődtem, mert azelőtt még csak nem is hallottam róla. Kíváncsían kezdtem hozzá, és hamar végeztem vele, mert nagyon tetszett. A történetvezetés, a szereplők, de főleg az, hogy a sztori nem kiszámítható, izgalmas(ahogyan azt már megszokhattuk az írótól). Ajánlom mindenkinek, aki szereti a misztikus történeteket. :)
Ferenczik Judit véleménye:
Nekem tetszett a könyv, bár az elején kicsit nehezen indult be. Nem egy tipikus vámpírtörténet, Joshua és Julian karaktere ill folyamatos harcuk üdítő volt. A cselekményleírás pedig a szokásos Martinos, azt hiszem igazán átjôtt a hangulata. A végére sem panaszkodom, csak a Lázálmot sajnáltam.
Kovács Szilárd véleménye:
Nos ez a könyv szerintem egyedülálló kötet a vámpírtörténetek közül. Már csak azért is mert más mint a többi. Egy pár dolgot teljesen máshogyan ábrázol mint amit megszokott az ember aki olvasta pl. az Interjú a vámpírral, vagy Stephen King: Borzalmak városa című kötetet. Pl. hogy mire allergiásak illetve mivel lehet elriasztani a vámpírokat. Ezek a "tények" sorra megdőlnek ebben a regényben. Illetve megtudunk a vámpírok történetéről néhány dolgot amit ezek az írók mind kihagytak. Nekem tetszett maga a regény eléggé izgalmas volt. Alig tudtam letenni.. .
Sz. Tímea véleménye:
Nagyon-nagyon jó könyv. Igazából az fogott meg benne, hogy bár egyik főszereplő sem egyértelműen pozitív alak, szimpatizálni lehet velük :) A kor, helyszín, szereplők, ruházatok, stb. leírása olyan, hogy szinte ott éreztem magam abban az időszakban... Szerintem többször olvasós könyv :)
I-Tar Szabina véleménye:
Ezt a könyvet még egy csomó más kategóriába is fel lehetne tüntetni. Különösen meglepődtem akkor, amikor láttam, hogy egyébként a születésem évében jelent meg az eredeti könyv... Szeretem Martin stílusát, alapvetően Jég és Tűz dala rajongó vagyok, de kíváncsi voltam, hogy más műfajban mit is alkotott az író. Egy kicsit elmaradt a történet az említett regényciklus sodró lendületétől, ami szerintem nem feltétlenül baj. Ezt a művet korábban írta Martin, és teljesen egyedinek szánta a maga nemében. Az is lett. Az általam olvasott "vámpíros" könyvek közül kiemelkedik, és itt főként a klasszikus vámpír-sztorikra gondolok, nem mostani romantikusakra... Inkább tekinthető irodalmi műnek (pedig horror történetnek szánták) a sok szép, kimerítő leírás miatt, ami ugyan néha megakasztja a regény lendületét, de vele együtt alkot egészet. A főhős, Marsh kapitány stílusa nagyon tetszett, és a vámpírok eredetének gondolat menete is eredeti volt. Tetszett, ajánlani tudom. :)
Szerletics Róbert véleménye:
Az eleje kicsit döcögős, túl sok a leírás, ám a továbbiakban egész jó, hátborzongató vámpírtörténetet hoz ki belőle Martin. Ezek a lények nem a Twilight romantikus hősei, inkább egy kicsit az Interjú a vámpírral vérszívóira hasonlítanak. Kegyetlenek, de mégsem, mert az ő szótárukban nem létezik a jó és rossz fogalma. Ám egyikük, aki túl sokat élt emberek között, legalább megpróbálja kioltani "vörös szomjukat", amitől ragadozóvá válnak, és összegyűjteni faja túlélőit, hogy kövessék, s ne ragadozóként éljenek tovább. Az igazi vérmester viszont továbbra is a vadászéletmódot tartja helyesnek. A két lény párharcáról szól a történet, illetve az "Ahab kapitány-szerű" férfiról, aki szeretné a hajóját (a "Lázálmot") visszaszerezni, és egyben a "rossz" vámpírokkal is leszámolni.
Véleményem szerint annyira nem jó, mint a Trónok harca, de azért jóval színvonalasabb, mint a tucatvámpírkönyvek legjava.
Turcsányi Katalin véleménye:
Nekem egy kicsit csalódás volt a könyv. Hosszú leírások kicsit fárasztóak, nem volt magávalragadó a sztori, túl sokszor tudtam letenni a könyvet.Túl elnyújtott sztori, a végén is maradt bennem hiányérzet, hogy akkor most mi van...semmiképpen sem ajánlom azoknak, akik valami "trónokharcásat" szeretnének, nem pörög, nem fordulatos, nem kiszámíthatatlan. Azért olvastammál sokkal rosszabbakat is
Csorba Johanna véleménye:
Nem közelíti meg a Trónok harca színvonalát, néhol egészen kiszámítható. És egy kicsit természetellenesnek éreztem Marsh feltétel nélküli hűségét York iránt. Nekem a hajó túlzottan részletes leírása se lett volna szükséges. Ennyi az összes negatívom, máskülönben kiforrott jellemekkel találkozhatunk, a végén felpörgött eseményekkel, néhol humoros jelenetekkel, és látom A tűz és jég dala felé vezető egyik állomást is benne.