ADATLAP
Lüszisztraté
ARISZTOPHANÉSZ (Kr. e. 450- ? Kr. e. IV. század első negyede) leghíresebb játékának a hősnője: Lüszisztraté. Politizáló nő, a béke érdekében politizál, méghozzá hatásosan. Gyűlésbe hívja az asszonyokat, még spártai nők is odasorakoznak. Ekkor Lüszisztraté elmondja a hatékony módszert, amely megszünteti a háborút. Szerelmi sztrájkot hirdet. Az asszonyok ne engedjék magukhoz férjeiket, a leányok szerelmeseiket, amíg azok el nem dobják a fegyvert, megtagadják a küzdelemre szólító parancsok teljesítését. Ha így tesznek Athénban is, Spártában is, akkor nincs háború. Ezután igazán komikusjelenetek során, a ki nem elégített férfivágyak indulatai közt megvalósul a béke. – A többi nőkről szóló komédiájának nincs ilyen elismerő kicsengése. Úgy látszik, volt valamelyes törekvés a demokrácia idején az athéni nők egy kis részében. Hiszen a híres Aszpászia – Periklész szeretője, majd felesége – szerepet tudott játszani a kultúrpolitikában. Lehetséges, hogy Arisztophanész róla mintázta Lüszisztraté vonzó alakját....
Wenczel Katalin véleménye:
Kicsit elfogult vagyok ezzel a darabbal kapcsolatosan, mert nagy kedvencem Petrovics Emil belőle készült vígoperája. A téma pedig örök: a folytonos háborúskodás és az emberek béke iránti vágya csap össze egymással egy mókás, olykor arcpirító (igencsak pajzán) nyelvi köntösben.