ADATLAP
Othello
Az Othello a megcsalt bizalom, a tőrbe ejtett nemes gyanútlanság halhatatlan tragédiája. A gonosz Jago ármánykodása azért tudja végzetes féltékenységbe sodorni a színes bőrű hadvezért, mert Othello Desdemona szerelmében a világba s az emberi tisztaságba vetett bizalmának zálogát látta. Hűsége azért volt fontosabb számára mindennél.

Desdemona ezen az estén szomorúan és balsejtelmekkel tele készül lepihenni. Féltékeny férjének durva viselkedése elszomorította, de iránta való feltétlen odaadását nem csökkentette. Elszenderül már, amikor a mór gyilkos szándékkal hálótermébe ér. És Othello nem hisz a rémülten védekező, ártatlanságát bizonygató Desdemónának: könyörtelenül megfojtja imádott, gyönyörű hitvesét.

Emília fedezi fel úrnője halálát, és fellármázza az egész erődöt, vádolva a mórt, bár Desdemona utolsó szavával is szeretett urát védte: tagadta, hogy ő a gyilkos. Emilia most már látja, milyen jóvátehetetlen vétket követett el, amikor férjének átadta asszonya kendőjét. Leleplezi Jago ármányait; az vak dühében leszúrja.

Othello ráébredt tragikus tévedésére: emberfeletti fájdalmában megtisztulva visszanyeri az őrjöngő féltékenységtől mostanáig eltorzított eredeti emberi nagyságát. Örömkönnyeket sír, hogy Desdemonát ismét ártatlannak tudja, nem várja meg Velence ítéletét, hanem összefoglalva tragédiáját: nem okosan de nagyon szeretett - egy tőrszúrással bevégzi életét. A gonosz Jago kínpadon bűnhődik iszonyú vétkeiért....
Garai Dóra véleménye:
Hihetetlenül nyomothagyó mű számomra. Borzasztó belegondolni, hogy egyetlen ember ennyi életet, szálat tud mozgatni, teljesen játszi könnyedséggel. Shakespeare ebben a művében is megmutatta, hogy mennyire zseniális, rengeteg témát megbolygat, ami ma is helytálló: féltékenység, rosszakarat, hatalomvágy, rasszizmus. Jágó egy egyedi, velejéig gonosz karakter, és elgondolkodtató, hogy hány ilyen ember létezik a világon....
Kolozsi Etelka véleménye:
Színházban láttam korábban Shakespeare Othello-ját, könyben viszont most olvastam először. Egy különleges szerelem tragédiáját meséli el. A mór, aki hitelt ad a rágalmazó Jago szavának, de nem hisz a saját feleségének, akit pedig igaz szerelemmel szeret. A gonosz, ártó szándék munkálkodása vezeti Othellót a végzete felé.
P. Nilla véleménye:
Egy könyv, amit csak most gondoltam, el kellene olvasnom. Hiszen, olyan sokat hivatkoztak rá olvasmányaimban, hogy úgy érzetem ismernem kell a teljes történetet. Annyira nem dobott fel. Mondjuk Shakespeare nem is tartozik a kedvenceim közé...
Liebich Orsolya véleménye:
Történet egy olyan szerelemről, mely nehezen teljesült be, de még így is szúrta az ellenségek szemét. Szerelemről, melyet a jó hiszem, az ármány és a bizonytalanság megölt. Kiben bízhatsz meg, ha te vagy a kapitány? Ifjú feleségként, hogyan bizonyítsd hűséged? Fontos kérdések, melyekre a választ mindenkinek magának kell megtalálnia.
Séra Tünde véleménye:
Jó volt, bár kicsit nehéz Shakespeare-művet eredetiben olvasni.
De nekem maga a történet nem annyira tetszett. Azt hiszem, kicsit túl rövid idő alatt játszódott le ahhoz, hogy átérezzem a tragédiáját.
Viszont Iago eddigi könyvélményeim legellenszenvesebb gonosza, ami feltételezi a karakter nagyon precíz kidolgozását.
Semegi Ágnes véleménye:
Irigység, féltékenység, gyűlölet és bizalmatlanság keveredik ebben a darabban, Shakespeare-hez méltóan nagy adag intrikával, félreértéssel, és persze nem kevés halottal a végére. Egyszerre végtelenül tragikus, és nagyon emberi.