ADATLAP
Papírpénz
Tim Fitzpetersonra, a brit kormány energiaügyi miniszterhelyettesére ráuszítanak egy kis prostituáltat, majd megzsarolják: ha nem árulja el, ki kapja meg a Shield olajmező feltárási engedélyét, kiteregetik a sajtónak, hogy csalja a feleségét. Kik zsarolják meg? Tony Cox, a hajdan kisstílű, ma már inkább feltörekvő vagány, a kis prostituált futtatója, egy jól menő klubhálózat tulajdonosa - és Felix Laski, a kétes hírű, ám nagymenő, dúsgazdag bankár, tőzsdespekuláns, aki meg akarja venni a Hamilton Konszernt, amelyik majd elnyeri az olajfúrási engedélyt. E látszólag egymástól teljesen független eseményekről informátorok és fülesek útján rendre értesül az Evening Post szerkesztősége. Mivel az összefüggésekre csak fokozatosan derül fény, egyetlen ifjú riporter, Kevin Hart kapiskálja csak, hogy óriási disznóság készül......
Pál-Sziebert Enikő véleménye:
Tulajdonképpen egészen fogyasztható lett a történet a könyv végére. Viszont sokáig nagyon zavart, a rengeteg szálon, párhuzamosan futó cselekmény. Gyakran vissza kellett lapoznom, hogy értsem, ki-kivel van :)
Lajos Aliz véleménye:
A tű a szénakazalban után ez egy egyszerűbb könyv. Több szálon fut a történet, és az elején zavaros is kicsit, viszont a végére érthető lett. Nem volt annyira drámai vége, azt vártam hogy egy főszereplő fog meghalni.
I Luca véleménye:
Ken Follett Katedrálisa tavaly a régóta el kellett volna hogy olvassam kategóriába került és annyira megszerettem, hogy "bevállaltam" egy másik könyvét. Izgatott, miért írják róla, hogy a legjobb "be nem futott írás" az írótól. A válaszra még nem jöttem rá - több Follettet kell elolvasnom hozzá, viszont a könyv tetszett. Szeretem a sok szálon futó eseményeket, és kifejezetten jót tesz a történetnek, hogy mégsem simán alakul minden - már ami a főszereplők jövőjét illeti......
P. Nilla véleménye:
Kicsit aggódtam, de óriási meglepetés volt. És a név megint garancia. Ahogy halad előre az ember egyre izgalmasabb, és nem tudja a spirál hol áll meg. A vége... a szokásos. Mármint a valóságban. De mikor azt hinné az ember, hogy egyáltalán nincs rá hatással. Hát, akkor...téved :)
Németvarga Istvánné véleménye:
Nem a megszokott stílus, amit eddig tőle olvastam, de valóban a kevésbé ajánlott olvasmányaim közé fog tartozni. Túl sok a szereplők sora, túl sok szálat indít el párhuzamosan, amik persze egyszer majd összefutnak, de mégsem olyan átütően, mint ami várható lett volna.
Horinka Zsuzsanna véleménye:
Először úgy gondoltam, hogy ezt a könyvet simán ki tudom olvasni egy nap alatt… Hiszen nem is túl hosszú, és Ken Follettet pedig nagyon szeretem. Aztán rájöttem, hogy nem fog egy nap alatt menni, úgyhogy átkerült a kedvenc íróm kategóriába. Azonban nem keltette fel annyira az érdeklődésemet, hogy faljam az oldalakat. Végül kiderült, hogy többszöri nekifutásra lesz szükségem. Az eleje nagyon vontatott, majd a felétől beindul, egész izgalmas, de a végén meg marad a kérdőjel. Nem lesz a kedvenc könyvem. :(
Molnárné Szekeres Judit véleménye:
Rövid, pergő történet. Érdekes, hogy 24 óra alatt mennyi minden történhet, és mennyi szál kapcsolódhat össze. Viszont valahogy hiányérzetem volt a végén... Valahogy túl rövid, és úgy érzem maradtak elvarratlan szálak. Lehet, hogy neki kell futnom még egyszer :)